Sztojka Veronika üzente 15 éve
Mennyire igaz, hogy senki sem a célnál születik. Hogy miként tesszük meg az utat az csak tőlünk függ. Mosolyogva...Erre nevelem magam, hogy többet tudjak mosolyogni. Mert ez nem jön magától nekem. Kell figyeljek rá. Remélem egyszer majd csak észrevétlenül mosolygok.
Kolti Helga üzente 15 éve
Szia Andrea!
Az élet tényleg produkál váratlan találkozásokat is. Ki tudja, hogy most miért hozott bennünket megint közel egymáshoz. Örülnék neki, ha tudhatnék többet is Rólad. Mi van Veled, hogyan megy a sorod, .... ?
A Független Színpad olyan különös, szép élmény volt, hogy még most is könnybe lábad a szemem, ha erre gondolok. Nem a bánat miatt, hanem mert megérezhettük a szabadság és a forradalmi hevület szentségét.
Hogy -törvényszerűen- el kellett buknia, az csak a jelentőségét húzza alá. A csodák, állítólag, három napig tartanak.
Kolti Helga üzente 15 éve
Az utolsó mondatod, ha szabad ezt mondanom, költői kérdés. Önmagában hordozza a választ. Persze, hogy igen.
Én is azt gondolom, hogy sokkal egyszerűbb és békésebb lenne a világunk, ha fölfelé is bölcsen, szeretetben élve meg a pillanatot araszolnánk. Vannak kultúrák, ahol ezt a magatartást széles körben elsajátították már az emberek, több száz (ezer) év alatt.
A mi kultúránk a küzdésre alapoz. Gondolj csak Madách örökérvényű művének utolsó mondatára ("Mondottam, ember, küzdj, és bízva bízzál!") Tehát több ezer éves kulturális hagyomány mozgatja a tudat alattinkat is, a tudatos izgatásról meg már nem is beszélek. Valahol a génjeinkbe kódolódott a küzdés, amelynek ne feledkezzünk meg a pozitív következményeiről sem.
Ezért én megértem a türelmetlenül hegyre loholókat. Egyet nem értek velük, de megértem, és teszem a magam dolgát. Persze úgy, hogy minden reggel azzal a reménnyel ébredek álmomból, hogy belülről fakadó mosollyal élem meg a napomat. Ez vagy sikerül, vagy nem. Ha nem sikerül, akkor tudom, hogy kaptam egy újabb lehetőséget arra, hogy tökéletesebben oldjam meg azt, amit eddig nem sikerült.
Szerintem is nagyon fontos, hogy bizalommal fogjuk meg egymás kezét. Hogy ne férkőzzön ebbe a gesztusba se félelem, se csalárdság. Amit mégis a legfontosabbnak tartok, az, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy mindenki ÚTon jár. Ki előbbre, ki még előrébb tart ezen. De az utat rajtunk kívül senki sem járhatja be. És senki sem a célnál születik!!!
füzi andrea üzente 15 éve
Kedves Helga,én most nem hozzászólok,hanem Hozzád szólok...Furcsa találkozások a családi együttműködés kapcsán...Volt egy év,amikor szinte minden nap találkoztunk.Ez a Független Színpad nevű múltba süllyedt hajón volt,ahol én stúdiós voltam,és ahol sűrűn zajlott az élet abban a bizonyos 91/92-es évben.Szeretettel köszöntelek!
Kabarcz Zoltán üzente 15 éve
Kössz Helga, az észrevételt.
A felfelé törekvés ugyanilyen fontos. És ahogy elgondolkoztam a szavaidon, az jutott eszembe, hogy miért ne lehetne fölfelé is kézenfogva, mosolyogva, vidáman és örömmel haladni? Miért ne figyelnénk erre? Miért ne tanulnánk meg?
Miért ne fognának össze azok, akiknek fölfelé van dolguk?
Én benne lennék!
Vagy ez is csak egy álom?
Kolti Helga üzente 15 éve
Drága Zoli! Nagyon érdekes az álmod, meg az is, ahogyan leírtad. Olyan szépen kibontottad a lefelé jövő emberek képét, hogy a jelenetet szinte látom magam előtt, mint egy filmet. Aki jön a hegyről lefelé, az már tud valamit. Tudja a biztonság nyugalmát. Tudja a nyugalom harmóniáját. Tudja az élet értelmét.
A felfelé törekvőket meg egy mondattal elintézted. Pedig ez a kép legalább olyan fontos!
Aki a hegyre felfelé fut, törekszik, robog, az mindennek a híján van és ezért türelmetlen, nincs béke a szívében.
Így élünk EGYÜTT a hegyen.
De az a legfontosabb, hogy mindenki felérjen. Előbb, vagy utóbb, de felérjen, hiszen onnan már lefelé vezet az ÚT.
Olvasva a hozzászólásokat, újabb megerősítést kaptam arról, hogy mennyire fontos a személyes példamutatás, és hogy a BÉKE, a SZERETET, az ÖSSZETARTOZÁS, a TERMÉSZET ereje, még mindig nagyon sok lelket megérint. Tehát semmi sincs veszve. Csak az egyes embernek kell hinni a Teremtő bölcsességében, amellyel világunkat megalkotta, és olyannak alkotta, amilyen.
Sztojka Veronika üzente 15 éve
Kedves Zoltán! Nekem az tetszik legjobban az álomban, hogy fogtad Hajnalka kezét és tudtad, soha nem ereszted el. Jó, ha az embernek ilyen kellemes álma van. Van akivel kézen fogva tud haladni a boldogság felé. Ahogy a valóságban is embereket fogtok össze különböző korosztályból, álmodban is a tömeg, a vidám optimista emberek vesznek körül. Gratulálok. Most én is megyek szépeket álmodni. Veronka
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Meg kell hogy mondjam irigykedve olvastam.
Remélem ahogy hallgatlak benneteket én is ilyen csuda jó dolgokat fogok álmodni.
B.M.
Pálvölgyiné Halász Anna Ani üzente 15 éve
Hát persze Zoli, az amit irsz nagyon klassz, és valóban törekedjünk arra, hogy minél boldogabbá tegyük az életünket, és kihozzunk belőle mindent ami jó és szép! Én nem bántásnak szántam ezt a megjegyzést, és nem is szeretnék ebbe belebonyolódni, hisz nincs értelme. Csupán annyit, hogy valóban jó lenne, ha mindig vidám emberekkel hozna össze a sors, mert akkor csak vidám emberek lennének. Igen vidáman gyere le a hegyről ezt szívből kivánom, és tegye ezt sok ember, mert talán eljön az az idő amikor talán sokan jönnek vidáman szépen le a hegyről, és Isten őrizzen attól, hogy leszegett fejjel kelljen mennünk! Ezt Neked sem kivánom, hát ez hogy juthatott az eszedbe? Olyan rosszat irtam? Csupán megirtam, hogy sokaknak nem adatik meg az még, hogy sok mindennek örüljenek!
Igen segitsünk felrázni az embereket, hogy nem kell leszegett fejjel jönni-menni, csak hát... idáig még hosszú az út, de megyünk, aztán majd meglátjuk, de akarjuk, hogy szép legyen és ezért teszünk is. Akkor talán a mi álmunk is szép lesz!
Szió! Ani.
Kabarcz Zoltán üzente 15 éve
Pálvölgyiné Halász Anna Ani üzente 15 éve
A blog olvasása során több dolog is eszembe jutott. Én is szoktam mondani az embereknek, hogy "merj álmodni", de ez nem igazán álom hanem álmodozás. Gondoljál mindig a jóra szépre amit szeretnél elérni, és gondolkodjál pozitaivan. A gyakorlat azonban az, hogy sokan (talán még én is) nem midig ilyen meseszépet álmodik. Több az amikor valamit megálmodik, és napok múltával jön rá, hogy hát én ezt megálmodtam?! No nem tudom mennyire voltam világos, mert én az álmot magát persze nem tudom irányitani, de az álmodozást, és az akaratot, hogy mire vágyok, és mit szeretnék elérni még az életben az pozitivan gondolom, és próbálom magamba sulykolni, és akkor az álmodozás már talán nem is az, hanem egy erős akarat. Mivel álomfejtéssel nem foglalkozom, és nem is tudom van-e alapja, de az biztos, hogy semmi sem történik magától, mindennek oka van.
Gyerekek! lehet, hogy megint félre vittem az álom szót, de hát talán ezen is lehet egy kicsit álmodozni amit irtam nem?
Én most nem a Zoli álmát fejtettem meg ez igaz, bocsi! De jó lenne valóban ha minden ilyen szép lenne, de sajna ez még keveseknek adatik meg.....
Sziasztok! Ani.
Rékási Ildikó üzente 15 éve
Zoli! Olvasva a blogot, egyetértek az előttem"szóló"-val! Abban ugyanis, hogy mindenkinek vannak álmai,csak sajnos nem ilyen színesek, mint amit leírtál! Valóban az írásból az sugall, hogy még van dolgod, nem is kevés ezen a bolygón, hiszen minden embernek csak " kezdetsége " van, végzettsége majd másfél méterrel a föld alatt lesz. / remélhetőleg minél később történik majd meg! /.Sajnos nem mindenki gondolkodik pozitívan, talán ezért nincsenek a többieknek színes álmuk, mert a gondjaik miatt kissé " földhöz " ragadtak. Részemről azt szeretem, ha valakinek színesek az álmai, ezért tenni is hajlandó, ha elesik, akkor feláll, megy tovább. Időnként kell, hogy az embert / beleértve magamat is /az ilyen beállítottságú emberek " vigyék " magukkal, segítsék, ha elesik, hiszen ezt látva ez fog majd másolódni! Ezt adjuk tovább az utánunk jövőknek.
Kabarcz Zoltán üzente 15 éve
Kössz Babi az értelmezést, én is sokat várok még a jövőtől. Úgy gondolom, hogy az életem igazán aktív része még ezután következik. És a mobiltól nem is azért szabadultam meg örökre, mint ahogy Arany írja: "Letészem a lantot, nyugodjék, többé ne várjon tőlem senki dalt" , hanem azért, mert a mindenki által ráncigálhatóságot, a mindig, mindenhol utolérhetőséget, a kiszolgáltatottságot tettem félre kicsit jelképesen, kicsit konkrétan.
De akinek fontos vagyok, az meg tud találni, nem bújtam el. Itt vagyok.
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Zoltán! ez annyira szép álom,tele van színnel, nyugalommal, összetartással,békével.
Mindenki szokott álmodni,de nem minden álom mutat a jövőbe.Sok álomképünk a tudattalanunkból,vagy a tudatalattinkból származik.A divináció,/a látnoki erő,az álomfejtés világszerte ismert,melynek irodalmai rámutatnak ,mit is üzennek ezek az álomképek.
A TE álmod,az ÉN" olvasatomban "annyit jelent, hogy:az életutad még egyáltalán nincs "lezárva"=(nem kellett volna még azt a mobilt végleg letenned)még olyan kihívás ,lehetőség vár rád,amiben valami hasznosat fogsz tanúlni,és sikert is hoz számodra.
Az élet értelméről egyszer azt olvastam,hogy nem más,mint:az álom keresése!-az álomé pedig az, hogy: valaki azt mondja:szeretlek.
Nos, TE is megtaláltad,AKINEK álmodban IS szorítod a kezét, és ne is engedd el soha !
üdvözöllek szeretettel:B.Babi