Amikor arra ébredsz szilveszter reggelén, hogy egy traktor manőverezik a házad udvarán, meglepődsz. Ha otthon sem vagy, csupán telefonon értesülsz a történtekről, esetleg elképzeled, mi lesz ebből újév hajnalán.
Pedig semmi különös, mindennapos eset. Olyasmi, ami két ember között bármikor megeshet. Pláne, ha az egyik férfi, a másik pedig nő. És szeretik egymást.
És szenvedélyesek.
Összekapnak néha. És ilyenkor elviselhetetlen az együttlét. Még akkor is, ha vendégségben vannak, Történetesen a te házadban.
A férfi dúlva fúlva beszáll az autóba, és távozik. Csak úgy porzik utána az út.
Azaz nem porzik, mert a talaj át van ázva, és elindulni is szinte lehetetlen, mert a távozni készülő kocsi beszorult a többi vendég parkoló autója közé.
Ez nem lehet akadály egy indulatos férfinak, aki éppen ott akarja hagyni szíve hölgyét, hogy magára maradhasson haragjával. Néhány kormánymozdulat, fölpörögnek a kerekek, és az autó megfeneklik a veteményesben, a fölásott, és fölázott talajban. Innét aztán nincs menekvés. Se előre, se hátra. Nincs menekülés, valamit tenni kell.
És valaki valamit tenni kezd, mert a traktor megjelenik a kertben, lánc is kerül, és kihúzzák az elsűllyedt autót a sárból. És amíg ezzel tellik az idő, amíg múlnak a percek, össze-összeakad a férfi és a nő tekintete. Először talán véletlenül, aztán már keresik egymást, eltűnik a düh, a sértettség, a meg nem értés, hogy ismét visszatérjen a szeretet, a szerelem.
És visszaemlékszel, hogy amikor egy hónapja fölástad azt a kertet, hogy majd tavasszal elültess benne néhány palántát, nem gondoltad volna, hogy mire lesz ez még jó.
És hálás vagy, hogy felástad ezt a földet, és hálás vagy, hogy egy traktor manőverezett a házad udvarán reggel, és elképzeled, hogy mi minden lehet még ebből újév hajnalán. És hálás vagy ezért.
Kapcsolódó bejegyzések:
a csönd
Ki mikor jó? Michael Jackson halála kapcsán...