Én is mint közösségi ember szeretem, ha valamit közösen csinálunk, azonban van ugy is, hogy kifejezetten nem birom elviselni, ha kerülgetni kell valakit a konyhában, mert Ő éppen mást csinál. Ez nálam hangulat függő is, hisz amikor vendégségbe megyünk vidéki rokonokhoz, egyáltalán nem zavar, hogy többen készitjük az ebédet, vagy bográcsozást. Hát az összefogás jó dolog, de biztosan Ti is vagytok úgy, hogy" mig elmondom addig meg is csinálom" dolog, de ez nem jó ezen mindig próbálok változtatni, és van ugy, hogy sikerül is. Most már egyre többször hagyom, hogy mások is érvényesüljenek, mert valóban az a jó, ha mindenki hozzá tesz valamit a munkájával. Igen most már az unokám is külön főz,(12 éves) és már nagyon hozzászoktatott ahhoz, hogy más is van a konyhában. Hát be kell vallanom, hogy igazatok van, valóban hagyni kell segiteni azt a családtagot, vagy bárkit aki segiteni szeretne, még ha kicsit " furán " segit is, mert én másképp csinálnám. Nektek van igazatok itt nincs mit irnom, de azért a hangulattól is függ mennyire lesz klassz a kaja készités ill. a krumplihámozás! Igen összefogva, vidáman, pozitívan minden jobban megy. Én is gyakorolom! Ani.

Válasz

Bizony mindig valakinek kell engedni, azazhogy tudjon cseléd is lenni, mert akkor királynővé avatják. ha gőgős királynőkénk akarunk családot nevelni, nem jön el a várt tisztelet. Szép dolog úgy gyermekeket nevelni, hogy mindig kivánkozzanak haza.

Válasz

Veronika!
Olvasom a soraidat, a kompromisszumró. Bizony, a fiatalok azt nem tanulják meg, hogy tudni kell egymásért tenni.
Erre tudnék példát felhozni. Fiatal házasok.Vacsora után jól esne a férjnek egy pohár víz. A férj megkéri a párját, hozna egy pohár vizet. A ki hölgy válaszol, annyi neked oda, mint nekem!!!!kérdezem, meddig fog működni ez a kapcsolat, olyan istenigazából?
Mi azt tanultuk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy szeretni kell a társunkat, és tenni érte nem nyüg, hanem öröm. Munkahelyemen sokszor botornak tartottak kolléganőim, hogy nem megyek a boltokba nézelődni ,új szerzeményeket keresni, hanem igyekszem haza a családomhoz, hogy mire hazaérnek gőzölgő étellel várjam őket. 40 événél több, hogy működik ez a házasság, és három gyermeket tudtunk utjukra bocsátani,úgy, hogy most is hazavágynak.
Én én megtanultam a háromgenerációs regyüttélés során, milyen jó dolog az, ha van aki vár haza. Akár meleg vacsorával, de csak ha jó szóval is.

Előzmény

Válasz

Szeretnék én is hozzá szólni népeledel lett a krumpli? ( burgonya), Ezerféleképp elkészíthető változata közül mindenkinek akad kedvence. De igazán akkor esett mindig jól, miután fölástuk az összeset a kertben, és az asztalnál viszontlátva gyöngyöző homlokkal fogyasztottuk, paprikásként,- füstölt kolbászosan, meg a krumpli levesben, adtunk a hájnak és jókat nevetgélve, beszélgetve, feloldódtunk az adott lékőrben, egy egyszerű étel kapcsán. De jó is ez a kubikos szárma.

Válasz

Tudod, én szeretem, amikor sokan összejövünk. És mindenki csinál valamit. Pl. ha nálunk gulyáspartí van, biztosan kapsz agy darapka tésztát a markodba és egy tányért, hogy csipegesd a csipetkét. És így mindig van elég csipetke a gulyásban, és neked is jobban esik, ha részt vettél benne.
Azt nem szeretem, amikor a nagy vendégség egy ember munkájának eredményeként jön létre. Mindenki érkezik, esetleg vár, hogy mikor már, aztán ha lezajlott az ebéd, asztalt bontanak, és jó, ha legalább elmosogatni segít valaki.
De tudod, Veronika nem csak a főzéssel van ez így. Én szeretek részt venni emberek életében. A jóban is, és a nehézségeknél is készen állok, hogy segítsek. Nem mindig hagyják, nem erőszakolom. És szeretem, ha részt vesznek az én életemben is. A jóban is, és nem bánom, ha segítenek, ha nehéz. Ha olvassák, amit írtam, ha használják, amit készítettem, ha nem bánják a kíváncsiságomat, és ha kíváncsiak rám.
Ha mellém állnak ha kell, vagy jönnek velem csak úgy, hogy együtt legyünk, vagy együtt érkezzünk vissza. És néha nem állok meg a nagy szinpadok előtt, de ha egy apróság klimpíroz a zongorán, hogy megmutassa nekem, mit tanult aznap, hát leülök mellé. Még akkor is, ha nem is ismerem.
És innen is vannak a boldog perceim.
Te játszol valamilyen hangszeren?
Majd egyszer játssz nekem is!

Előzmény

Válasz

Kedves Zoltán.
Nagyon tetszik amit irtál, ez igy is van. Sok emberben ezeket a gondolatokat kell elültetni, mert akkor pozitivabb lesz a világ. Erre saját magunkat kell rászoktassuk, hogy a poharat félig tele, ne félig üresen lássuk.
A főzés is olyan, mint más tevékenység. Ha dicséretet kapunk érte, bizony szivesen végezzük, legalábbis én úgy gondolom. Például nálunk öröm főzni. Már az illatát dicsérik, evés közben dicsérik, a fiam és a férjem is. ( sajnos a lányom már rég nem evett itthon). És attól, hogy egy nő megfordulja magát a konyhában, már kivirul a család. Én szivesen is teszem, csak adjanak rá időt. Bosszant az, ha egyszerre érünk haza és kérik az ebédet. Álljunk neki készitsünk közösen. Vagy ha nincs idő főzni, fogadjuk el azt ami van. Legyünk belátással és türelemmel egymással szemben. Amit hozunk a családból az új családba, azt hasznositjuk- fontos a családi minta- mit hoztál magaddal. Ne legyen kényszer , mert akkor teher a főzés. De ha látod, hogy a párodnak kényszer, mert ezt látta, együtt tanuljátok meg széppé, kellemessé tenni.
Szeretettel, Veronka

Válasz

Nem latolgatni akarok, sok okot tudnék sorolni én is. Sok problémát ismerünk. De tudod, van egy mondás, egy törvényszerűség: ha a problémával foglalkozol, az állandósítja a problémát. Ha a bajjal foglalkozol, a baj veled marad. Ha a szegénységgel, a szegénység lesz a kisérőd. Ha a környezetszennyezéssel, szennyezett világot fogsz magad körül látni, amerre mész. Ha a gorombaságokkal, lesz elég alkalmad fölkapni a fejed a gorombaságok miatt. És így tovább. És így tovább.
Viszont ha a megoldással foglalkozol, az mozgósít. Új és új lehetőségek kerülnek elő. És átalakulnak a tapasztalataid.
És egyetértek veled, a család fontosabb, a boldogság fontosabb, az eredmény fontosabb.
És az összefogás - bármilyen területen - könnyebben visz a jó megoldás felé, mint a saját egonk védelme, a saját büszkeségünk kielégítése.
És tudod, ma beszéltem éppen egy házaspárral. (Ha akarják, megerősítik) Arról beszéltünk, hogy az asszony nemigen szeret főzni. Illetve nem a főzéssel van a nehézség, hanem azzal, hogy egyedül csinál mindent a konyhában, és van egy csomó munkafázis, amit unalmasnak tart.
És megbeszéltük, hogy a töltöttpaprikához a paprika előkészítését a férj fogja csinálni. Nem is tiltakozott, sőt. Örömmel vállalta, eddig is csinálta volna, csak ez a kérdés - így - nem merült föl.
Kiváncsi vagyok, hogy sikerült a mai estéjük?

Előzmény

Válasz

Hogy miért nem fogunk össze? Talán mert túl "büszkék" vagyunk. Nagy az EGO-nk. Saját magunk akarunk megvalósitásokat felmutatni, hogy értékesebb embernek ismerjenek el. Igen, ahogy mondod akár a szeretteink ellenében. Fontos az önmegvalósitás, csak vigyázzunk arra, hogy nem bármi áron. A család fontosabb. A családi együttmüködés fontosabb. De hogyan? Kinek az akarata érvényesüljön? Hát hol egyiké, hol másiké. Meg kell tanulni kompromisszumot kötni.
Most ilyen gondolatok kavarognak a fejemben- nem tudom ezzel segiteket valakinek.
További jó latolgatást, Veronka

Válasz

De jó, hogy így gondolod, Veronika! Szerintem így gondoljuk sokan. Cak azt nem értem, miért van mégis, hogy inkább egyedül, a magunk erejéből, akár a szeretteink ellenében akarunk boldogulni?
Miért nem fogunk össze?
Vagy csak én hiányolok valami többet?

Előzmény

Válasz

Igazán jó közösen ebédet, vacsorát késziteni. Én egy időben tettem vettem a konyhában, de nem konkrétan a vacsit készitettem. Mikor jött a családom, hogy mit eszünk, a válaszom az volt, hogy azt hi8ttem nem vagytok éhesek. Aki éhes hamarabb ide jön nem csak mikor enni akar. Nekem is úgy esik jól, ha közösen készitjük elő az ennivalót. Ezt meg is mondtam nekik. Azóta többször segitnek. Legalább asztalt teritni, kenyeret tenni az asztalra, valamit ami közös étkezésünket elősegiti. Megszervezzük a munkát. Amig én ezt keszitm te légyszi hámozd meg azt. Szivesen teszik, mert akkor én sem vagyok morcos vagy éppen ideges. a közös erüvel előkészitett étel jobban esik mindannyiunknak. Igy megy ez az életben. A csapatmunka könnyebb és hasznosabb az egyedül nehezen elvégzett munkánál.
Veronka

Válasz