Az anyaság az gondoskodás is. Felelősségvállalás a gyermek helyett addig, amíg arra a gyermek önmaga nem képes. (megjegyzem, az apaság is ez. Már annak, aki vállalja.) És néha nagyon nehéz dönteni.
Olvass bele a következő cikkbe! Mi a helyes döntés szerinted?
http://egeszseg.atspace.com/higany_autizmus.html

Válasz

Igazad van, a küzdelem olykor velejár! Küzdeni olyasmiért, amiért érdemes, ami méltó, ami túl van a kényszeren, a muszáj-on, az pedig nagyon építő tud lenni. Ismered ezt te is, Ani!

Előzmény

Válasz

Drága Anna!
Vajon min múlik az, hogy valaki hajlandó-e egyáltalán tanulni, hogy tanítható-e?
Mert ez kell hozzá, az biztos!
Van egy könyv, az egész családunk kedvence, az a címe: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes.
Sokatmondó cím. És sajnos, sokan gondolkoznak így. Már mindent tudnak, beszélhetsz, nem számít.
Szerintem, mindenki, aki ébresztőt fúj, nagy hasznot hajt ma a világnak! akármilyen halkan is fújja.

Előzmény

Válasz

Ne tekints hátra, ne vájkálj a múltban, mert ami elmúlt, elmúlt. És ne aggodalmaskodj a jövő miatt, mert az messze van. Élj a jelenben és tedd olyanná, hogy érdemes legyen visszaemlékezni rá!
Fontos néhány sor, meg kellett ismételnem! Nem csak a "carpe diem" gondolat miatt, hanem a végén található felhívás miatt. Tedd olyanná! Tegyük olyanná! Tegyük méltóvá. Tv-t nézni a kutyám is tud. De méltóvá tenni a saját életemet csak én vagyok képes. A tiedet pedig te!

Előzmény

Válasz

Szivemből beszéltél Anna! Valóban jobban összefognak akik bajban vannak ezt próbáltam én is leirni, hogy nem minden megy simán küzdeni, lemondani kell ahhoz, hogy minden szép, és jó legyen! Teljesen egyetértek Veled. Szólj hozzá máskor is, ne fogd vissza Magad! Szió! Ani.

Előzmény

Válasz

Tanári pályafutásom során sok ilyen "gazdag" gyereket tanítottam. Sokkal talpraesettebbek voltak, később is jobban boldogultak, mint "szegényebb" társaik.

Előzmény

Válasz

Anikó! Amit irsz az valóban szép "rózsaszin", de talán vannak árnyoldalai is. Nem szeretjük ezeket, de vannak, és ezzel is meg kell küzdeni hogy meleg otthon várjon. A gyerekkel tanulni, esetleg ki hozza el az oviból stb... azért nem olyan nyugalmas mindenki élete mint ahogy leirtad, bár az lenne...de hát a mai rohanó világban az igaz, hogy kell egy nyugodt otthon, de ezért keményen meg kell küzdeni mig idáig elér az ember! Jókat irsz! de figyeljed az embereket hányan ilyen nyugodtak? Hányan nyugszanak bele, hogy akár tizen is laknak egy házban? szép az összetartás, de talán soknak sikerül is mert akarják, de vannak akiknek ez a "Nyugalom szigete" nehezen jön össze pedig szeretnék, és próbálják elérni, de nem egyszerü. Különben köszönjük az irásaidat, remélem nem vettem el a kedvedet, mert nem volt szándékomban! Szió! Ani.

Előzmény

Válasz

Ne tekints hátra, ne vájkálj a múltban, mert ami elmúlt, elmúlt. És ne aggodalmaskodj a jövő miatt, mert az messze van. Élj a jelenben és tedd olyanná, hogy érdemes legyen visszaemlékezni rá.

Válasz

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves

kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is
vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt,
hogy milyen szerencsés családban él.

Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy
éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa
megkérdezte fiát.

-Nos, mit gondolsz erről az útról?
-Nagyon jó volt apa!
-Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
-Igen.
-És mit láttál meg mindebből?
-Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk
van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák
árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi
udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog
családként élnek. Viszont Te és Anyu egész nap dolgoztok, és alig
látlak titeket.

Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
-Köszönöm Apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk!

Válasz

Kedves Anikó. Nagyon szépen irtál az otthonról. Talán az a legfontosabb, hogy " ahol valaki vár este". Van akiért hazatérni. Leggyakrabban a gyerekek és a férj. De akinek valamilyen okból nem lett gyereke, az is hazatér. Megtalálja az otthon varázsát valami másban. Más tartalommal tölti meg. Az igaz, hogy sokkal sivárabb, de talán ezt sajnos nem tudja meg. Vagy akinek már párja sincs... legalább legyen egy meleg otthona. Az emlékekkel... egy ágy, egy szék, egy kályha.....

Válasz